A Tisztaipari Megállapodás finanszírozási rendszeréről szóló korábbi bejegyzésünkben három pillért azonosítottunk, amelyek az uniós ipar versenyképességét támogatják. Ezek közül a harmadik – a kockázatcsökkentés és az állami támogatási mozgástér bővítése – a leggyorsabban működésbe hozható eszköz.

A Tisztaipari Megállapodás harmadik pillérének célja nem az, hogy az EU teljes egészében finanszírozza az ipari átállást, hanem hogy olyan környezetet biztosítson, amelyben a tagállamok gyorsan és stratégiai tervezéssel, célzottan tudnak reagálni a globális verseny kihívásaira. A kérdés az, hogy a tagállamok és a vállalatok mennyire tudatosan és milyen hatékonysággal tudják ezeket az eszközöket beépíteni vállalati stratégiájukba és beruházási döntéseikbe.

Új állami támogatási keret Az ipari beruházások globális versenyében a hosszadalmas vagy bizonytalan engedélyezési eljárások versenyhátrányt jelenthetnek. Ennek kezelése érdekében az Európai Bizottság 2025 júniusában elfogadta a Tisztaipar Megállapodás állami támogatási keretrendszerét (Clean Industrial State Aid Framework – CISAF). A keretszabály 2030. december 31-ig alkalmazható, célja a zöld átállást elősegítő beruházások támogatása.

A CISAF jogi keret, amely meghatározza milyen feltételek mellett nyújthatnak a tagállamok állami támogatást. A keretrendszer lehetővé teszi a tagállamok által a tiszta ipar fellendítése érdekében bevezetett támogatási programok létrehozását, az egyedi támogatások gyorsított jóváhagyását és előre meghatározott támogatási kategóriák alkalmazását (pl. ipari dekarbonizáció, tiszta technológiák gyártása, energiaintenzív vállalatok kompenzációja stb.).

A keretszabály több kulcsterületen biztosít rugalmasabb támogatási lehetőséget:

• Tiszta energia és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák gyorsított támogatása
• Energiaintenzív iparágak átmeneti villamosenergia-költség kompenzációja
• Rugalmas támogatás az ipar dekarbonizációjához (villamosítás, hidrogén stb.)
• Tiszta technológiák gyártási kapacitásának támogatása
• Beruházási kockázatcsökkentő eszközök (garanciák, finanszírozási konstrukciók)

A hangsúly a gyorsabb és kiszámíthatóbb jóváhagyási eljáráson van, ami önmagában is jelentős beruházásösztönző tényező.

Adókedvezmények A Bizottság 2025. július 2-án ajánlást adott ki a tagállami adókedvezmények alkalmazásáról a tisztaipari beruházások ösztönzésére. Ez két fő eszközt emel ki:

• lehetővé válhat a tiszta technológiákhoz kapcsolódó beruházások – például megújuló energiarendszerek vagy energiahatékony berendezések – gyorsított értékcsökkenése vagy akár azonnali elszámolása;
• célzott adójóváírások alkalmazhatók a társasági adó csökkentésére meghatározott feltételek teljesülése esetén.

Az ajánlás hangsúlyozza, hogy az adóösztönzőknek:

• költséghatékonynak és jól célzottnak kell lenniük,
• egyszerűen alkalmazhatónak kell lenniük a vállalatok és a közigazgatás számára egyaránt,
• kiszámítható és időben elérhető támogatást kell biztosítaniuk.

Ezáltal az adópolitika különösen hatékony lehet, mert közvetlenül javítja a beruházások pénzforgalmát, megkönnyíthetik a beruházásokat, és csökkenthetik a zöld technológiák bevezetésének pénzügyi akadályait. Ugyanakkor a tagállami adóintézkedéseknek összhangban kell állniuk az uniós állami támogatási szabályokkal – vagyis meg kell felelniük a CISAF-nak, illetve adott esetben az általános csoportmentességi rendelet (GBER) előírásainak.

A keret gyakorlati alkalmazása Magyarországon Az Európai Bizottság 2025. december 17-én jóváhagyta a Magyarország 4,1 milliárd eurós állami támogatási programját a tiszta technológiák gyártókapacitásának támogatására. A program 2030. december 31-ig alkalmazható Magyarország teljes területére kiterjedően. A CISAF II. mellékletében felsorolt nettó nulla kibocsátású technológiák, valamint az e technológiákra jellemző összetevők gyártásához nyújt támogatást és adókedvezményeket.

A támogatás nem uniós forrásból származik, hanem a nemzeti költségvetésből, ugyanakkor uniós jogi keretben, gyorsított és előre meghatározott feltételek mentén kerül jóváhagyásra.