A megállapodás különösen két kulcsfontosságú iparágra fókuszál: az energiaigényes ágazatokra (például vas, acél, cement, papír, vegyi anyagok előállítása), amelyek kiemelten érzékenyek a magas energiaárakra és nemzetközi versenyre, valamint a tisztatechnológiai szektorra, amely a jövő ipari fejlődése és a dekarbonizáció motorja. 

Kiemelt szerepet kap a körforgásos gazdaság is, amely segít az érzékeny nyersanyag-ellátás kockázatainak csökkentésében, a korlátozott erőforrások hatékonyabb hasznosításában, és az ipari reziliencia erősítésében.

A TiM fő elemei:

1. Megfizethető energiához való hozzáférés A versenyképesség egyik alapja az energiaárak csökkentése és a stabil ellátás biztosítása. Ennek érdekében a TiM gyorsítja a megújuló energiaforrások bevezetését, erősíti a belső energia-piaci összeköttetéseket, és hatékonyabb energiafelhasználást céloz meg.

2. Tiszta termékek iránti kereslet ösztönzése A megállapodás támogatja a fenntarthatóbb termékek iránti kereslet növekedését a köz- és magánbeszerzések által, fenntarthatósági, reziliencia- és „Európában készült” szempontok erősítésével. Ennek része a közbeszerzési szabályok 2026-os felülvizsgálata is. Új piaci lehetőségek nyílnak meg az új, zöld közbeszerzési szabályok és új szabványok mentén.

3. Tiszta gazdaságra való átállás finanszírozása A tiszta ipari beruházások felgyorsításához új uniós és nemzeti finanszírozási eszközök szükségesek. A TiM több mint 100 milliárd eurót mobilizál az uniós ipar dekarbonizációjára és tiszta technológiákra épülő beruházások támogatására. Ebbe beletartozik például az Ipari Dekarbonizációs Bank létrehozása, az Innovációs Alap megerősítése és az InvestEU program átalakítása. Emellett az állami támogatási keretek átalakítása is lényeges figyelmet kap. Új pályázati lehetőségek és állami támogatások nyílnak meg, amelyek segíthetik a termékfejlesztést és a beruházásokat. Erről a témáról részletesen itt olvashat.

4. Nyersanyagokhoz és erőforrásokhoz való hozzáférés A stratégia célja, hogy csökkentse az EU külső forrásoktól való függőségét a kritikus nyersanyagok tekintetében. Ennek érdekében koordinációs központot hoznak létre, és olyan mechanizmusokat támogatnak, amelyek lehetővé teszik az európai vállalatok közös beszerzését és hatékonyabb erőforrás-felhasználást. A cél, hogy 2030-ra jelentős arányban (körülbelül 24%) körforgásos alapokon történjen az anyagfelhasználás. A közös beszerzési programok mentén olcsóbb, biztosabb alapanyagellátás alakítható ki.

5. Globális piacok és nemzetközi partnerségek A TiM erősíteni kívánja az EU nemzetközi kereskedelmi kapcsolatait, különösen a tiszta gazdaságot támogató partnerségek terén, valamint továbbfejleszteni a karbonintenzitás kompenzálását célzó mechanizmusokat (pl. CBAM) az uniós ipar számára biztosított egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében.

6. Készségek és minőségi munkahelyek A stratégia fontos eleme az úgynevezett készségek uniója, amely beruház a munkaerő képzésébe, a digitális és tiszta technológiák kompetenciáinak erősítésébe, valamint minőségi munkahelyek létrehozásába. Az Erasmus+ 90 millió euró összegig terjedő finanszírozással megerősíti az oktatási és képzési programokat a szakképzett és alkalmazkodóképes munkaerő fejlesztése, valamint a kulcsfontosságú ágazatokban tapasztalható szakemberhiány kezelése érdekében. 

A TiM nemcsak konkrét ipari támogatási eszközöket tartalmaz, hanem hangsúlyozza a horizontális feltételek fontosságát is, így a következő kiegészítő intézkedéseket tervezi: adminisztratív terhek csökkentése, az egységes piac teljes potenciáljának kihasználása, a digitalizáció és innováció felgyorsítása, valamint az uniós és nemzeti szakpolitikák jobb összehangolása.