DNSH elvek és klímarezíliencia: Hogyan támogatják a fenntarthatóságot a magyar pályázati rendszerben?
A "Do No Significant Harm" (DNSH) elvek és a klímarezíliencia fogalmai ma már alapvető követelmények az EU által támogatott projektekben. Mit jelent és miért fontos? Mi a jogi háttere? Miért igényel szakértelmet? Hol a helye a hazai pályázati rendszerben? Erről olvashat az alábbiakban.
2024. August 12.
CliMates Alliance
A "Do No Significant Harm" (DNSH) elvek és a klímarezíliencia fogalmai ma már alapvető követelmények az EU által támogatott projektekben. A magyar pályázati rendszer irányító hatóságainak, szakpolitikai döntéshozóinak és a pályázatok kedvezményezettjeinek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk ezek betartására, hiszen a fenntarthatóság megvalósítása és az éghajlatváltozásra való felkészülés kulcstényezők a jövőbeli beruházások sikeressége érdekében. Ez a cikk arra ad választ, hogy miként értelmezhetőek a DNSH elvek és a klímarezíliencia követelményei, illetve hogyan járulnak hozzá a fenntartható pályázati projektek megvalósításához.
DNSH: Mit jelent és miért fontos? A DNSH, azaz „Ne okozz jelentős kárt” elv, az EU által bevezetett taxonómiai rendelet egyik legfontosabb eleme, amely biztosítja, hogy a projektek ne járuljanak hozzá negatív környezeti hatásokhoz. A DNSH elv szerint minden támogatott projektnek úgy kell megvalósulnia, hogy az ne károsítsa jelentős mértékben a környezetet hat kulcsterületen: klímaváltozás mérséklése, klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata, körforgásos gazdaság, szennyezés megelőzése és a biológiai sokféleség védelme. Az Európai Bizottság célja ezzel az elvvel az, hogy a fenntarthatóságra irányuló beruházások valóban előmozdítsák a zöld átmenetet, és ne vezessenek más káros hatásokhoz. Ez különösen fontos a közfinanszírozású projektek esetében, hiszen a közpénzekből megvalósuló beruházásoknak példaként kell szolgálniuk.
A jogi háttere: Taxonómiai rendelet és kapcsolódó dokumentumok A DNSH követelmények teljesítése az EU fenntarthatósági taxonómiai rendeletéhez kapcsolódik. Ez a rendelet egy olyan keretrendszert határoz meg, amely alapján az egyes beruházások fenntarthatóságát értékelni lehet. Az irányító hatóságoknak, a pályázatokat értékelő szakembereknek, valamint a pályázatok kedvezményezettjeinek ismerniük kell a taxonómiai rendeletben foglalt kritériumokat, és biztosítaniuk kell, hogy a támogatott projektek megfeleljenek ezeknek a szigorú követelményeknek. A DNSH elemzés során részletesen vizsgálni kell a projekt várható környezeti hatásait. Ez a folyamat megköveteli a projekttevékenységek környezeti szempontú felmérését, valamint az érintett ökoszisztémák és természeti erőforrások védelmének biztosítását. Az irányító hatóságoknak és a kedvezményezetteknek ezen követelmények értelmezése és alkalmazása során együtt kell működniük a szakértőkkel, hogy a projektek ne csak rövid távon, hanem hosszú távon is fenntartható eredményeket produkáljanak.
Klímarezíliencia: alkalmazkodás és ellenálló képesség A klímarezíliencia a DNSH-hoz hasonlóan fontos szempont, amely az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást és az ellenálló képesség növelését célozza. A klímarezíliencia elemzés olyan eszköz, amely segít értékelni, hogy a projekt miként fogja kezelni az éghajlatváltozásból eredő kockázatokat, mint például az árvizek, a szélsőséges időjárási jelenségek vagy a hőhullámok. Ezeknek a kockázatoknak az elemzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a beruházások ne csak a jelenlegi feltételek mellett legyenek sikeresek, hanem a jövőbeli kihívásoknak is ellenálljanak. A klímarezíliencia biztosítása a projektek megvalósítása során hosszú távon költséghatékonyságot és fenntarthatóságot eredményez. A kedvezményezetteknek fontos feladatuk, hogy előre felmérjék és beépítsék ezeket a szempontokat a projekt tervezésébe, hogy az ellenálló képesség fokozása révén a beruházás tartósan értéket teremtsen.
Miért igényel a DNSH és klímarezíliencia elemzés szakértelmet? A DNSH és a klímarezíliencia elemzések elvégzése nem csupán formai követelmény. Szakértelmet és tapasztalatot igényel. Ahhoz, hogy ezek az elemzések valóban hatékonyak legyenek, szükséges a széleskörű szakmai tudás az éghajlatváltozással kapcsolatos folyamatok, környezeti hatások és a vonatkozó szabályozások területén. A pályázatok kedvezményezettjeinek és az irányító hatóságok munkatársainak megfelelően fel kell készülniük a DNSH elvek és a klímarezíliencia kritériumok értékelésére. Ez azt jelenti, hogy alaposan ismerniük kell a környezeti jogszabályokat, a projektek várható hatásainak mérésére szolgáló módszereket, valamint azt, hogy miként lehet ezeket a hatásokat minimalizálni vagy elkerülni. Ezen túlmenően a kedvezményezetteknek gyakorlati megoldásokkal kell rendelkezniük, amelyek biztosítják a projekt környezeti megfelelését és fenntarthatóságát.
A DNSH és a klímarezíliencia fontossága a pályázati rendszerben A DNSH elvek és a klímarezíliencia figyelembevétele az uniós támogatások elnyerésének alapvető feltétele. Az irányító hatóságoknak és a kedvezményezetteknek tehát kiemelt figyelmet kell fordítaniuk ezekre az elemekre a pályázatok elbírálása és megvalósítása során. A megfelelően kidolgozott DNSH elemzés nemcsak a támogatások elnyeréséhez szükséges, hanem biztosítja azt is, hogy a projektek hosszú távon fenntartható módon valósuljanak meg, elkerülve a környezeti károkat. A klímarezíliencia beépítése a projektekbe továbbá hozzájárul ahhoz, hogy a beruházások ellenálljanak az éghajlatváltozás okozta jövőbeli kihívásoknak. Az ellenálló képesség fokozása révén nemcsak a gazdasági eredmények védhetőek meg, hanem a lakosság életminősége is biztosítható a szélsőséges időjárási jelenségek és egyéb éghajlati kockázatok idején.
CliMates’ Alliance
© CliMates’ Alliance. Minden jog fenntartva.
photos by