Korábbi cikkünkben rámutattunk arra, hogy a magyar gazdaságnak nagy szüksége van egy gazdaságösztönzési csomagra. Ebben az EU által biztosított források jelentős szerepet játszhatnak, sőt nem is nagyon van más, rövidtávon alkalmazható eszköz a magyar gazdaságpolitika kezében. Ma azt járjuk körbe, hogy miként segíthetnek az EU-s források a gazdaságösztönzésben.
Az EU által biztosított beruházási keretek célja persze nem a gazdaságösztönzés. Normális időkben. A kapott források célja az elmaradott területek felzárkóztatása, a gazdaság versenyképességének növelése, a társadalmi és környezeti problémák kezelése. Ugyanakkor minden elköltött forintnak gazdaságösztönző hatása van, hiszen megrendelést jelentenek a vállalkozásoknak és bért a projektekben résztvevőknek. A gazdaságba áramló forrás egyben jelentős bevételeket hoz a költségvetésnek az áfán és a jövedelmeket terhelő adókon keresztül. Átgondolt tervezéssel és okos menedzsmenttel az EU-s források szabályosan használhatók a gazdasági teljesítmény fellendítésére úgy, hogy a hosszútávú szerkezetátalakító célokat sem kell háttérbe szorítani.
A beruházási források elköltésére több lehetőség is van, amelyek nem azonos mértékben pörgetik a gazdaságot. Nagyobb a növekedési hatás, ha a megvalósítás során a hazai termékek és hazai szolgáltatások a meghatározók az uniós pénzek elköltése során.
Például a jellemzően hazai építőanyagokkal, zömében hazai vállalkozások által megvalósított építési beruházások (pl.: épületfelújítások) nagyobb rövidtávú növekedést hoznak, mint a magas importhányaddal jellemezhető technológiafejlesztések (pl.: jármű- és eszközbeszerzések). Ennek egyszerű oka az, hogy így a pénz nagyobb része hasznosul itthon, ugyanakkora keretből is több jövedelemhez jutnak a magyar vállalkozások, munkavállalók. Több jövedelem pedig több fogyasztást, több adóbevételt, összefoglalva több növekedést jelent. A gazdasági növekedés jellemzésére használt fő mérőszám, a GDP logikája persze ennél bonyolultabb, de ez a logika a GDP szintjén is működik.
A pénzköltés rövidtávú gazdaságösztönző hatása annál nagyobb, minél nagyobb keresleti sokkot okoznak a piacon megjelenő új megrendelések. Amellett, hogy az új projektek önmagukban is keresletet okoznak, a sok, relatív egy időben megjelenő megrendelés pozitív várakozásokkal tölti el a vállalatokat. A pozitív várakozások hatására a vállalatok új beruházásokat mernek vállalni, és növelik a hiányszakmákban a béreket. Ezért van jelentősége annak is, hogy milyen ütemezésben jelennek meg az új megrendelések. A leggyorsabb, legjobb keresletnövelő hatással a bérkifizetések bírnak, mivel nagyon rövid idő alatt növelik a lakosság fogyasztási képességét. A bérkifizetés elsőre nem tűnik tipikus, EU finanszírozású beruházásnak, pedig az EU-s projekteknek a kezdetek óta részei a projektmenedzsment, illetve szakmai résztvevők bérei. A 2021-2027 EU-s programozási ciklusban pedig Magyarország végrehajt egy olyan dedikált programot is, amelynek kifejezett célja a pedagógus életpálya népszerűségének növelése, és gyakorlatilag csak bérkifizetést tartalmaz több mint 700 milliárd forintos kerettel.
Ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy ha a keresleti sokk meghaladja a rendelkezésre álló kapacitásokat, akkor inflációs nyomás jöhet létre, amely már nem kívánatos. Ezért érdemes a rendelkezésre álló kapacitásokat is figyelembe venni, sőt, ha lehet, fejleszteni a kereslet ösztönzésével egyidőben.
Gyorsítósáv
Gazdaságösztönzés EU forrásból zölden - cikksorozatunk cikkeit itt találja:
- A magyar gazdaságnak stimulus kell
- Hogyan járulhatnak hozzá az EU-s források a gazdaság beindításához? (ez a cikk)
- Milyen mozgástér van az EU-s forrásokkal történő gazdaságélénkítésre 2026-ban? I. rész
- Milyen mozgástér van az EU-s forrásokkal történő gazdaságélénkítésre 2026-ban? II. rész
- Milyen mozgástér van az EU-s forrásokkal történő gazdaságélénkítésre? III. rész.
- Hogyan bővíthető a mozgástér a gazdaság EU-s forrásokból történő ösztönzésére?
