Az elmúlt években az európai ipar egyszerre több kihívással szembesült. Az energiaköltségek emelkedése, a globális verseny erősödése, a kritikus nyersanyagoktól való függőség, valamint az ipari beruházásokért folytatott nemzetközi verseny egyaránt rámutatott arra, hogy a dekarbonizáció önmagában nem elegendő lépés az európai gazdaság versenyképességének erősítéséhez és az EU-s célok teljesítéséhez. Erre a felismerésre reagál az Európai Bizottság Industrial Accelerator Act (IAA) javaslata, amelyet 2026. március 4-én tett közzé. A véleményezési időszak eredményeként nem jelent meg új módosító javaslat, a jelenlegi ütemezés szerint egyes intézkedések 2029 elejétől már időszerűek lesznek. Az IAA olyan eszközöket kíván bevezetni, amelyek egyszerre ösztönözhetik a beruházásokat, gyorsíthatják az ipari fejlesztéseket és támogathatják az európai gyártókapacitások bővítését. Az Egyesült Államok Inflation Reduction Act-je, Kína államilag támogatott iparpolitikája és az európai ipar növekvő energiaköltségei egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy az EU a piacot - a szabályozáson túlmutatva - aktívan igyekezzen formálni. A javaslat a Clean Industrial Deal célkitűzéseihez kapcsolódik, melynek egyik ambiciózus eleme, hogy 2035-re a feldolgozóipar részesedése elérje az EU GDP-jének 20%-át a jelenlegi mintegy 14%-os szintről.

Mit kíván elérni az IAA?

A rendelettervezet három fő cél mentén kívánja megalapozni az új iparpolitikai megközelítést:

• európai gyártókapacitások növelése stratégiai ágazatokban,
• a dekarbonizáció felgyorsítása,
• az EU külső – különösen harmadik országbeli – függőségének csökkentése. A javaslat elsősorban az energiaintenzív iparágakat, a nettó nulla kibocsátású technológiák gyártását és az autóipart érinti.

Milyen eszközök alkalmazását tervezi?

A célok megvalósítása érdekében a Bizottság több, egymással összefüggő intézkedési területet azonosított:

1.) A tervezet alapján az alacsony szén-dioxid-intenzitású termékek, valamint az európai hozzáadott értéket erősítő szempontok fokozatosan nagyobb jelentőséget kaphatnak a közbeszerzésekben és a támogatási programokban. A hivatalos javaslat épít az alacsony szén-dioxid-intenzitású termékekre vonatkozó követelmények kialakítására, ugyanakkor már nem tartalmaz önálló „low-carbon label” rendszert. A „low-carbon” fogalom részletes szabályozása még nem ismert.

2.) A javaslat másik fontos eleme az engedélyezési folyamatok gyorsítása. A Bizottság egységes digitális egyablakos ügyintézési rendszer létrehozását tervezi az ipari projektek számára, valamint olyan Ipari Gyorsítási Területek (Industrial Acceleration Zones) kijelölését ösztönzi, amelyek előkészített beruházási környezetet biztosíthatnak a stratégiai fejlesztések számára. A koncepció több elemében emlékeztet a Net-Zero Industry Act által létrehozott Net-Zero Acceleration Valley rendszerre, ugyanakkor annál szélesebb iparági kört fedne le.

3.) stratégiai ágazatok védelme (FDI-szabályok), a külső függőségek csökkentése. A javaslat nagyobb hangsúlyt fektetne a harmadik országbeli befektetések vizsgálatára, különösen stratégiai technológiák, kritikus infrastruktúrák vagy jelentős állami támogatással megvalósuló beruházások esetében.

Finanszírozási szempontból: új lehetőségek a beruházások számára?

A vállalatok szempontjából a szabályozási háttér mellett az egyik legfontosabb kérdés, hogy mindez milyen hatással lehet a beruházások finanszírozására. Az IAA önmagában nem hoz létre új támogatási alapot, ugyanakkor elősegítheti egyes stratégiai beruházások gyorsabb jóváhagyását és kedvezőbb kezelését.

Ez azt jelenti, hogy a következő években várhatóan előnyt élvezhetnek:

• nagy ipari modernizációs projektek,
• dekarbonizációs beruházások,
• energiahatékonysági fejlesztések,
• zöld technológiai gyártókapacitások.

A vállalatok számára ezért fontosabbá válhat:

• projektjeik „stratégiai” pozicionálása,
• ESG és dekarbonizációs narratívájuk,
• valamint az EU-prioritásokhoz való illeszkedésük.

Környezetvédelmi vetület: egyensúly a gyorsítás és fenntarthatóság között

A Bizottság álláspontja szerint a jelenlegi európai engedélyezési rendszerek számos esetben túl lassúak, ezért elhúzódó beruházási ciklusokat eredményeznek. Ennek kezelésére az IAA:

• egyszerűsített eljárásokat,
• rövidebb határidőket,
• „one-stop shop” egyablakos ügyintézési megoldások bevezetését,
• és ipari gyorsítási térségek (Industrial Accelerattion Zone) kialakítását vezetné be.

Az engedélyezési folyamatok gyorsítása várhatóan új kérdéseket vetne fel a környezeti értékelések, a társadalmi elfogadottság és a területhasználat összehangolása terén. A jövő nyertesei várhatóan azok lesznek, akik a szabályozási háttér megfelelősége mellett társadalmi és környezeti szempontból is „engedélyezhető” projekteket tudnak felépíteni.

Mely vállalatok számára jelenthet előnyt az IAA?

A jelenlegi javaslat alapján kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek azok a vállalatok, amelyek:

• európai gyártókapacitással rendelkeznek,
• energiahatékony technológiákat alkalmaznak,
• stratégiai értékláncok részei,
• alacsony karbonintenzitású termelést folytatnak,
• gyorsan tudnak alkalmazkodni az új megfelelési követelményekhez.

Nagyobb alkalmazkodási kihívással szembesülhetnek ugyanakkor azok a szereplők, amelyek működése erősen importfüggő, magas kibocsátású technológiákra épül, vagy nehezen tudják igazolni európai hozzáadott értéküket. Bár a jogalkotási folyamat még nem zárult le, a tervezet jól mutatja az Európai Bizottság iparpolitikai irányait és azokat a prioritásokat, amelyek a következő évek beruházási döntéseit is befolyásolhatják. Éppen ezért a vállalatok számára az IAA már most stratégiai jelentőségű lehet: nem csupán leendő jogszabályként, hanem beruházási, finanszírozási és versenyképességi keretrendszerként is érdemes figyelemmel kísérni. A következő részben az uniós eredetre vonatkozó követelmények és az Industrial Acceleration Zones rendszerének részleteit vizsgáljuk meg.