A zöld kitettségek bruttó összege után akár 7%-kal kevesebb tőkekövetelménnyel is számolhatnak azok a pénzügyi intézmények – hitelintézetek és pénzügyi lízinget nyújtó pénzügyi vállalkozások –, amelyek élnek a Magyar Nemzeti Bank 2021 óta működő zöld tőkekövetelmény-kedvezmény (a továbbiakban: TKK) programjával. Az MNB 2026 januárjában frissítette a feltételeket, és az idei évtől bővült a figyelembe vehető finanszírozási célok és konstrukciók köre is.

A változás nemcsak a pénzügyi intézmények számára érdekes: érdemes áttekinteni, milyen beruházások kerülhetnek be a programba, és mit jelent ez a finanszírozásban érintett vállalatok és projektfejlesztők számára.

Mi a zöld tőkekövetelmény-kedvezmény?

Egyszerűen fogalmazva: a pénzügyi intézmény kevesebb tőkét köteles elkülöníteni azokra a finanszírozásokra, amelyek a program feltételei szerint zöldnek minősülő tevékenységet vagy beruházást finanszíroznak. A kedvezmény a felügyeleti felülvizsgálat (SREP) keretében meghatározott, egyedi, ún. 2. pilléres tőkekövetelmény terhére érvényesíthető – nem az egységes, minden intézményre kötelező minimális (1. pilléres) tőkekövetelményt csökkenti.

A kedvezmény közvetlen kedvezményezettje az intézmény, nem a vállalati vagy önkormányzati ügyfél – de közvetetten számukra is jelentős tényező lehet, ha beruházásuk megfelel a zöld finanszírozás feltételeinek. Fontos ugyanakkor tisztázni: a TKK nem automatikus kamat- vagy egyéb kedvezmény az ügyfél számára; a tőkeköltségben jelentkező előny érvényesítésének módjáról a pénzügyi intézmény dönt.

Hogyan működik a kedvezmény?

A kulcsfogalom a Zöld Arányszám: megmutatja, hogy egy adott finanszírozásból mekkora rész felel meg a zöld feltételeknek. A kedvezmény alapja a jogosult bruttó kitettség és a Zöld Arányszám szorzata, mértéke főszabály szerint 5%, bizonyos további – a Taxonómia rendelet szerinti lényeges hozzájárulási és DNSH-kritériumok dokumentált teljesítése esetén – 7% lehet.

A programnak további korlátai is vannak: a kedvezmény nem csökkentheti a teljes tőkekövetelményt az 1. pilléres szint alá; a zöld vállalati/önkormányzati és a lakáscélú zöld kedvezmények együttes összege nem haladhatja meg az intézmény teljes kockázati kitettségértékének (TREA) 1,5%-át; egy adott kitettségre legfeljebb öt egymást követő ICAAP-felülvizsgálaton keresztül érvényesíthető; és a jelenlegi szabályok szerint csak a 2027. december 31-ig megkötött szerződésekre alkalmazható – a meghosszabbításról legkésőbb 2027-ben dönt az MNB.

A kedvezmény gyakorlati alkalmazásának részletei már a finanszírozó oldal kérdései, ezekkel külön cikkben foglalkozunk.

Milyen finanszírozások vonhatók be?

A program két kategóriát különböztet meg. Az A kategóriában konkrét finanszírozási célok és gazdasági tevékenységek szerepelnek – külön zöld keretrendszer nélkül is elfogadhatók –, például megújulóenergia-termelés, energiatárolás, hálózatfejlesztés, fenntartható közlekedés és ingatlan, energiahatékonyság, éghajlati alkalmazkodás, körforgásos gazdaság, illetve fenntartható agrár- és élelmiszeripari gyakorlatok.

A B kategóriában ezzel szemben nem a konkrét cél, hanem a finanszírozás mögötti zöld vagy fenntarthatósági keretrendszer számít – ide tartoznak például a zöld kötvények, az adós saját zöld finanszírozási keretrendszere, a Green Loan Principles alapú hitelek, valamint a körforgásos gazdaságra való átállást és a fenntarthatósághoz kötött (sustainability-linked) finanszírozást szolgáló banki keretrendszerek.

Mi változott 2026-ban?

A frissítés eredményeként több finanszírozási cél köre ténylegesen bővült, és új elemek is megjelentek, alább ezekkel foglalkozunk.

Közlekedés: a korábbi elektromobilitási és közúti fókusz mellett bekerültek a zéró közvetlen CO₂-kibocsátású vasúti járművek és a kötött pályás városi/elővárosi közlekedés (villamos, metró, magasvasút), valamint az ehhez kapcsolódó infrastruktúra is.

Ingatlan és energiahatékonyság: önállóan is elfogadhatóvá váltak egyes energiahatékonysági berendezések és megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása.

Agrárium: ez már korábban is a program egyik legrészletesebben szabályozott területe volt – a Tájékoztató melléklete önmagában nyolc alpontban (11.1–11.8) tárgyalja. 2026-tól több új KAP-program is bekerült (agrár-környezetgazdálkodás, ökológiai gazdálkodás, Natura 2000), bővült a már 2021 óta létező élőhelyfejlesztési és agrár-energiahatékonysági célok programlistája, és teljesen új finanszírozási célként megjelent az öntözésfejlesztés.

Új környezeti célok: önálló finanszírozási célként jelent meg az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló ingatlanberuházás – tehát a program a kibocsátáscsökkentés mellett immár az éghajlati hatásokhoz való alkalmazkodást is elismeri –, valamint a körforgásos gazdaságra való átállást szolgáló hulladékgazdálkodási és szennyezésmentesítési tevékenységek (például hulladékgyűjtés, biohulladék-kezelés, hulladékválogatás, anyagában történő hasznosítás, szennyezésmentesítés).

Új konstrukciók: a B kategóriában megjelent a körforgásos gazdaságra való átállást finanszírozó, illetve a fenntarthatósághoz kötött hitelek és kötvények banki keretrendszere – utóbbi azért fontos váltás, mert itt a finanszírozás feltételei nem egy konkrét beruházáshoz, hanem a vállalat előre meghatározott fenntarthatósági teljesítményéhez kapcsolódnak.

Miért érdemes figyelni erre?

A program bővítése azt jelenti, hogy többféle beruházás és gazdasági tevékenység finanszírozása válhat TKK szempontból relevánssá, miközben új finanszírozási konstrukciók is megjelentek. A változás ezért két oldalról is érdekes.

A pénzügyi intézmények számára az a kérdés, hogyan azonosíthatók, dokumentálhatók és számolhatók el az újonnan bevonható kitettségek, illetve milyen új keretrendszerekkel lehet élni.

A projektfejlesztők számára pedig az lehet fontos, hogy egy beruházás vagy gazdasági tevékenység már a finanszírozás előkészítésekor megfelel-e valamely TKK-ban elfogadható finanszírozási célnak, és a szükséges megfelelést alá lehet-e támasztani.

A következő két cikkünkben ezt a két nézőpontot fogjuk vizsgálni külön-külön.

Forrás: MNB (2026): Tájékoztató a zöld vállalati és önkormányzati tőkekövetelmény-kedvezmény kiegészítéséről. Frissítve: 2026.01.31. https://zoldpenzugyek.mnb.hu/sw/static/file/20260131_tajekoztato_vallalati_onkormanyzati_tkk.pdf