A magyar gazdaságnak és a költségvetésnek szüksége van egy pozitív löketre. Ezt rövid távon az EU által biztosított források tudják biztosítani, ha okosan tudja kezelni a kormány a kereteket. Cikksorozatunk ezt a témakört járja körbe. Eddig írtunk arról, hogy miért szükséges a beavatkozás, hogyan segíthetik az EU-s források a gazdaság növekedését, és bemutattuk azokat az alapokat, ahol nincs szükség azonnal kormányzati beavatkozásra a források lehívásához.

A többi alap helyzete igen bonyolult, mert többrétegű, egymással átfedő feltételek teljesítésével lehet megteremteni a lehetőséget arra, hogy felhasználhatóak legyenek.

A legnagyobb és leggyorsabb előrelépést úgy lehet elérni, ha a három infrastrukturális alap (IKOP Plusz, KEHOP Plusz, TOP Plusz) kereteinek 55%-át blokkoló, a rendszerszintű korrupcióval kapcsolatos aggályok miatt előírt feltételeket teljesíti a Magyarország. Ezzel több mint 2400 milliárd forintnyi keret szabadulna fel. Ehhez arra van szükség, hogy a megfelelő jogszabályok kidolgozásra és elfogadásra kerüljenek. Ilyen például az országgyűlési képviselők érdemi, ellenőrizhető vagyonnyilatkozatra való kötelezése, illetve a korrupció ellen küzdő testületek (pl.: Integritás Hatóság) érdemi működésének biztosítása. Ez akár hónapok alatt teljesíthető. Azért is fontos ezzel sietni, mert az így elzárt források egyhatoda minden évben elveszik, amíg nem teljesítjük az egyébként a saját nemzeti érdekeinknek is megfelelő elvárásokat. Vagyis 2026. decemberéig meg kell születnie a jogszabályoknak az EU-val egyeztetett módon a további veszteség megelőzése érdekében. Az eddigi nem teljesítés miatt 2024 és 2025 végén is elvesztett már 1-1 milliárd eurót Magyarország. Annak módjára, hogy az elveszett forrást hogyan lehetne visszaszerezni, még kitérünk.

A béklyó lekerülése különbözőképpen hat a három érintett operatív programra.

A TOP Plusz, teljes nevén Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz a vármegyei és települési önkormányzatok által tervezett terület- és településfejlesztési célokra biztosít forrást, több mint 1900 milliárd forintos kerettel. Ez a forrás majdnem teljesen lekötésre került, és lehívása a fenti blokk feloldása után biztosítottnak tekinthető. Rövid kitérővel itt kell megjegyezni a teljesség kedvéért, hogy a forrás felhasználásának vannak egyéb, szakpolitikai előfeltételei (pl.: egyes szakpolitikai stratégiák elkészítése). Ezeket most az egyszerűség kedvéért teljesítettnek tekintettük. Ami ezek közül még nem teljesített, az a magyar közigazgatás kapacitásaival néhány hónap alatt megoldható és többségében már előkészítésre is került.

Az KEHOP Plusz és még inkább az IKOP Plusz esetében viszont beavatkozásra van szükség a jogállamisági feltételek teljesülése után is, mert ezeknél nem került elegendő projekt előkészítésre ahhoz, hogy a források lehívása megfelelő ütemezéssel biztosítható legyen. Miért fontos a megfelelő ütemezés? Azért, mert az EU és a magyar kormány a programok elfogadásakor (2020-2021) megállapodott egy pénzlehívási ütemezésben. Ha ezt nem tudja Magyarország tartani, akkor két, illetve egyes esetekben három év türelmi idő leteltével elveszik a betervezett, de le nem hívott összeg. Ennek előrejelzése egy bonyolult modellezést igényel. E modellezés publikus eredményei alapján állítható, hogy az IKOP Plusz és a KEHOP Plusz áttervezést igényel ahhoz, hogy források ne vesszenek el majd a 2028-2029 években. Bár ez most távolinak tűnik, de sajnos ez nincs így, mert addigra már kifizetett, elszámolt projektekkel lehet az EU Bizottsághoz fordulni, ami legalább két évet igényel. Vagyis ez ismét a "Most vagy Soha" helyzet a hosszú átfutási idő igény miatt.

A KEHOP Plusz (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz) energetikai, környezet- és természetvédelmi fejlesztéseket finanszíroz, több mint 1500 milliárd forint kerettel. Meglátásunk szerint itt az lehet a megoldás, ha a veszélyeztetett keretek átcsoportosításra kerülnek a lakossági és önkormányzati energetikai fejlesztésekre. Ezek megfelelnek a korábbi cikkben leírt kritériumoknak, vagyis viszonylag magas hazai hozzáadott értékkel rendelkeznek és relatív rövid időn belül megvalósíthatóak. A lakosság részére jelenleg rendelkezésre áll az Otthonfelújítási Program (OFP), amely 5 millió forint vissza nem térítendő támogatást, és 5 millió forint kamatmentes hitelt biztosít energetikai felújításra, csekély önerővel. A program kerete várhatóan 2026 tavaszán kimerül, az ország egy részén a programot a kormány április 18-tól fel is függesztette. A keret megemelésével egy jól bejáratott csatornán lehetne úgy forrást felhasználni, hogy azzal egyben a gázfelhasználás is potenciálisan csökkenne, vagyis a fejlesztések az energetikai szuverenitást növelnék és a lakossági energiaköltségeket csökkentenék. Mivel Magyarországon még több mint egymillió lakás/ház igényelne felújítást, ebben a fejlesztési irányban több tízmilliárd forint keretet lehetne a következő években is úgy kihelyezni, hogy egyben fontos hazai stratégiai cél is teljesül, és a gazdaság is növekszik. Az energetikai felújítások relatív gyorsan megvalósíthatók, így a gazdaságösztönző és strukturális költségcsökkentő hatás is gyorsan jelentkezhet.

Az IKOP Plusz (Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz) több mint 1500 milliárd forintnyi kerete már jóval nehezebb eset. Ez a program nagyléptékű közlekedésfejlesztési beruházásokat foglal magában, amelyek előkészítése, közbeszerzése éveket is igénybe vehet. Mivel az elmúlt években kevés ilyen projekt jutott el abba a fázisba, hogy elindulhat a megvalósítás, ezért nem lehet egy-két jól előkészített projekttel megakadályozni a forrásvesztést. Az operatív program módosítása jelenleg is folyamatban van. Ez több lehetőséget is magában hordoz:

• A program keretének egy része átcsoportosítható kettős célú, vagyis polgári és védelmi célú infrastruktúra fejlesztésére. Ha ez megtörténik, több idő fog rendelkezésre állni a forrás lehívására. Ez az opció is csak olyan mértékben és ütemben alkalmazható, amennyit az előkészített projektek le tudnak hívni.
• A keret egy része átcsoportosítható lenne a vasúti és városi közlekedés megállóinak akadálymentesítésére. Az akadálymentesítés egy olyan esélyegyenlőséget szolgáló cél, amely horizontálisan érvényesítendő az EU-s források elköltése során, továbbá egy jól alátámasztható szükséglet. Az akadálymentesítési projektek tervezési, engedélyeztetési, beszerzési és kivitelezési ideje jóval rövidebb, mint a nagyléptékű közlekedési beruházásoké. Akár arra is lenne lehetőség, hogy Magyarország ún. költségfüggetlen finanszírozási megoldásban állapodjon meg az EU Bizottsággal, amely jelentősen gyorsíthatja az elszámolást, mert az eredmények elérése (pl.: 100 db megálló akadálymentesítése) esetén az előre megállapodott keretet az EU Bizottság kifizeti a bizonylatok bekérése nélkül.
• További lehetőség a már futó kerékpárút program kereteinek emelése és a már előkészített projektek támogatása. Ezek a beruházások gyorsabban kivitelezhetők, mint a nagyobb léptékű vasúti, közúti projektek.

Gyorsítósáv

Gazdaságösztönzés EU forrásból zölden - cikksorozatunk cikkeit itt találja:

• A magyar gazdaságnak stimulus kell
• Hogyan járulhatnak hozzá az EU-s források a gazdaság beindításához?
• Milyen mozgástér van az EU-s forrásokkal történő gazdaságélénkítésre 2026-ban? I. rész
• Milyen mozgástér van az EU-s forrásokkal történő gazdaságélénkítésre 2026-ban? II. rész (ez a cikk)