Cikksorozatunk azzal foglalkozik, hogy vajon hogyan használhatók az EU által biztosított források arra, hogy új növekedési pályára állítsák a magyar gazdaságot.

Ebben a cikkben azt vesszük számba, hogy milyen mozgástér áll ehhez rendelkezésre 2026 tavaszán és nyarán. Talán ez a legkomplexebb kérdés a témában, mivel több, különböző szabályrendszerrel rendelkező forrásalapról van szó, továbbá figyelembe kell venni a jogállamisági eljárások (feltételesség) státuszát, a beruházások előkészítettségét és várható átfutási idejét, az intézményrendszer kapacitásait és a piaci szereplők fejlesztési igényeit.

A források jelen gondolatmenet szempontjából három kategóriába sorolhatók:

• már lekötésre kerültek és felhasználásuk biztosított,
• még nem kerültek lekötésre,
• már elvesztek a jelenlegi szabályok szerint. Az első kategóriával nem kell foglalkozni, mert ennek hatása már jelentkezett, vagy jelentkezni fog további beavatkozás nélkül is. Cikksorozatunk a másik két kategóriára fog koncentrálni. De mekkora is még ebben a két kategóriában a mozgástér?

Ezt érdemes alaponként megvizsgálni. Az EU a fejlesztési forrásokat több célra biztosítja, és ezeket külön szabályokkal rendelkező fejlesztési alapok keretében használhatja fel Magyarország. Minden alapnak van egy önálló programdokumentuma, amely meghatározza az elérendő célokat, a célcsoportokat, amelyekre a forrás költhető, a kereteket és a forrásfelhasználás elvárt ütemezését. Ezeket a dokumentumokat a magyar kormány készíti elő, de a hatályba léptetésükhöz, módosításukhoz szükséges az EU Bizottság jóváhagyása, miközben a társadalmi partnerek bevonása, tájékoztatása is elvárás.

Szintén alaponként érdemes vizsgálni az EU által támasztott ún. jogállamisági elvárások (feltételesség) szerepét. Ezek olyan követelmények, amelyek teljesítése szükséges az adott alap, vagy akár több alap forrásainak lehívásához. Több mint két tucat ilyen követelményt támasztott az EU 2021-ben, amelyek közül a kormányzat az elmúlt években csak egyet, a bíróságok függetlenségével kapcsolatos jogszabálymódosításokat teljesítette és annak gyakorlati megvalósítása is vizsgálat alatt áll.

Lássuk akkor alaponként, hogy mekkora a mozgástér, és milyen lépések szükségesek a források felhasználásához

Elsőként áttekintjük azokat az alapokat, amelyeknél nincs érdemi mozgástér, illetve nem szükséges sürgős beavatkozás.

KAP Stratégiai Terv 2021-2027, mezőgazdaság és vidékfejlesztés

Ez az alap az EU Közös Agrárpolitikai Programjának hazai forrásait tartalmazza, összesen több mint 5300 milliárd forintot. A KAP forrásoknak két sajátossága van cikksorozatunk szempontjából. Egyetlen jogállamisági elvárás (feltételesség) sem vonatkozik rá, és az EU-ban egyedülálló módon a tagállami (vagyis hazai) hozzájárulás a teljes KAP keretéhez képest, meghaladja a 40%-ot. Felhasználása relatív jól halad, és nincs olyan kockázat, amely rövid távon jelentős forrásvesztésre utalna. Az alap rendkívül széles spektrumon biztosít támogatásokat, a mezőgazdasági területek természeti, környezeti értékeinek megőrzését szolgáló területalapú kifizetésektől, a nagyléptékű élelmiszeripari fejlesztéseken át a kisebb léptékű vidéki közszolgáltatás fejlesztésekig.

Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz, halgazdaságokat érintő beruházások

Ez a program kb. 20 milliárd forintos keretével a magyar halgazdaságok beruházásait finanszírozza. Nem érinti feltételesség és lebonyolítása a forrásfelhasználás szempontjából a terveknek megfelelően halad.

Gyorsítósáv

Gazdaságösztönzés EU forrásból zölden - cikksorozatunk cikkeit itt találja:

• A magyar gazdaságnak stimulus kell
• Hogyan járulhatnak hozzá az EU-s források a gazdaság beindításához?
• Milyen mozgástér van az EU-s forrásokkal történő gazdaságélénkítésre 2026-ban? I. rész. (ez a cikk)
• Milyen mozgástér van az EU-s forrásokkal történő gazdaságélénkítésre 2026-ban? II. rész