Milyen mozgástér van az EU-s forrásokkal történő gazdaságélénkítésre? III. rész.

Az RRF esetében az idő a legszűkösebb erőforrás. A több mint 3400 milliárd forintnyi keret – vissza nem térítendő támogatás és hitel együtt – 2026 augusztusában lejár, és a felhasználást egy 27 szupermérföldkőből álló feltételrendszer is blokkolja. A megoldáshoz politikai bátorság, EU-s tárgyalókészség és konkrét zöld beruházási irányok kellenek – például egy geotermikus tőkealap formájában. A forrásvesztés elkerülhető, de csak akkor, ha a döntések most születnek meg.

Aktuálisan az egyik legégetőbb gazdaságpolitikai kihívás az EU-s források felhasználásának felgyorsítása. Cikksorozatunk azt járja körbe, hogy ennek milyen kihívásai, lehetőségei vannak.

A korábbi cikkekben végignéztük, hogy miként segíthetnek az EU-s források a gazdasági növekedés beindításában, mely programoknál nincs mozgástér, és milyen kihívások láthatók a TOP Plusz, IKOP Plusz és KEHOP Plusz programok esetében.

Ezt a cikket a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervnek (becenevén HET, vagy – ismertebb nevén – angolul RRF) szenteljük, mert ez az egyik legnagyobb keret, amely a gazdasági növekedést szolgálhatja. Az alapban csak a vissza nem térítendő támogatás több mint 2 200 milliárd forint, amelyhez még társul kb. 1 200 milliárd forintnyi hitelkeret.

Az RRF esetében talán még égetőbbek a határidők, mint a többi programnál. Ezt a keretet a COVID okozta gazdasági visszaesés enyhítésére hozta létre az EU, és a program 2026 augusztusában lejár, vagyis még idén nyáron meg kell valósítani az innen finanszírozott fejlesztéseket olyan mértékig, hogy azok elszámolhatók legyenek.

Az RRF felhasználását is egy összetett problémahalom akadályozza:

  • Az egész RRF felhasználását blokkolja egy 27 szupermérföldkőből álló elvárásrendszer, amely jogszabálymódosításokkal teljesíthető. Mindegyik elvárás a rendszerszintű korrupció kezelését, megelőzését szolgálja, így teljesítésük elemi nemzeti érdek. A szükséges jogszabálymódosítások, intézményi átszervezések, fejlesztések néhány hónapon belül megvalósíthatók, de mivel az új kormány megalakulását követően szinte azonnal ott a 2026 augusztusi határidő, itt politikai szintű megállapodásra van szükség az EU Bizottságával. Ennek jó előképe lehet a lengyel példa, ahol az EU Bizottság bizonyos mértékig megelőlegezte a feltételek teljesítését annak ellenére, hogy a tényleges jogszabályi változtatásokra csak a határidők leteltét követően került sor.
  • Bár publikus forrásból nehéz felmérni az RRF-ből finanszírozott fejlesztések státuszát, valószínűleg több is van, amelynek teljesítése nem lesz meg 2026 augusztusig, vagy az nem lesz kellőképpen dokumentálva a határidőre. A HET esetében az EU Bizottság nem a számlák felmutatását, hanem az eredmények elérésének dokumentálását várja el. Ez az egész EU-ban még kihívást jelent, a magyar intézményrendszer pedig még egy ilyen dokumentációt sem nyújtott be a jogállamisági problémák okozta bénultság miatt.

A megoldás itt is többrétű lehet.

Bizonyos mértékig az RRF jelenlegi szabályrendszerén belül is menthető a forrás, mert az EU Bizottság teljesítettnek tekinti azon pénzek felhasználását, amelyek a 2026 augusztusi határidőig kihelyezésre kerültek a kedvezményezett számára - még akkor is, ha a tényleges felhasználás később történik meg. Ilyen megoldáson az előző kormány is gondolkodott. A terv szerint a Magyar Fejlesztési Bank lehetne a kedvezményezett, amely aztán hitel és programok keretében helyezné ki a forrást. Erre a megoldásra akkor van esély, ha olyan témákra kerül majd felhasználásra a forrás, amelyek megfelelnek az RRF eredeti céljainak (reziliencia növelése, zöld és digitális átállás elősegítése). Itt is felmerülhet a megújuló energia felhasználását célzó, illetve energiahatékonysági fejlesztések témája. Kiemelt lehetőség lenne egy olyan tőkealap létrehozása, amely kifejezetten a geotermikus projektek előkészítését, megvalósítását finanszírozná. Magyarország hatalmas geotermikus potenciállal rendelkezik, amelyet jelenleg alig használ ki. A geotermikus projektek legnagyobb kihívása az, hogy a cégeknek jelentős kockázatot jelent a kutató fúrások finanszírozása. Ezt a kockázatot csökkenthetné, ha a Magyar Fejlesztési Bank biztosítana ezen fúrások finanszírozását tőkejuttatás, vagy hitel keretében.

Emelett az új magyar kormánynak érdemes felmérnie, hogy mekkora igény van a többi tagállam részéről arra, hogy az egész Helyreállítási Terv határidejét kitolják. Más tagállamok is küzdenek a forrásvesztés kockázatával, így lehet nyitottság az Európai Tanácsban arra, hogy a forrásvesztést elkerülendő hosszabbítást szavazzanak meg. Az eddigi kommunikáció alapján az EU Bizottság erre egyelőre nem igazán nyitott, mert a határidők kitolása rossz precedenst teremthet.

Arra jóval nagyobb lehet a fogékonyság az EU szintjén, hogy a határidőig el nem számolt forrásokat más, az EU közös céljait szolgáló új tagállami célokra elérhetővé tegye újra az EU. Ez esetünkben azt jelentené, hogy bár a határidőnél az RRF forrás elveszne, az rövid időn belül felhasználható lenne új célokra. Hogy mire, az már a következő cikk tárgya lesz.

Gyorsítósáv

Gazdaságösztönzés EU forrásból zölden - cikksorozatunk cikkeit itt találja: