Ahhoz, hogy a magyar gazdaság beinduljon a rendelkezésre álló EU-s források kreatív és okos felhasználására van szükség. Ez nagy kihívás, mert a forrás egy része már elveszett, egy része a közeljövőben elveszhet, és a többi forrás felhasználását is számos szabály köti meg. Korábbi cikkeinkben bemutattuk, hogy milyen kihívások tapasztalhatók TOP, KEHOP és IKOP programokkal és a Helyreállítási Alappal.

Ebben a cikkben arra teszünk javaslatot, hogy Magyarország próbálja meg egy huszárvágással az ezen alapokból már elvesztett és a várhatóan elvesző forrást megmenteni és a gazdaság ösztönzésére fordítani. Ez azért is lenne kedvező megoldás, mert ez az új forráskeret sokkal nagyobb mozgástér mentén lehetne célokhoz rendelhető, mint a 2020-ban készített tervek alapján felhasználandó jelenlegi keretek, főleg ha azokat mér rövid idő alatt kellene lehívni.

A magyar gazdaság növekedési pályára tereléséhez ráadásul sok pénzre, lehetőség szerint a teljes keretre szükség lenne.

Ennek fényében a legkedvezőbb megoldás az lehetne, ha Magyarország egy olyan EU-s szintű jogszabályváltozást kezdeményezne, amely a jogállamisági eljárás keretében elvesző, illetve az RRF-ben a tagállamok által le nem hívott forrásokat újrafelhasználhatóvá tenné a közel-keleti háborúk miatt jelentkező energiaválság okozta kihívások kezelésére. Az új forrás (hívjuk munkanéven RePowerEU Plusz-nak) a fosszilis energiafelhasználás csökkentésére szolgálna, így támogatná a zöld átállást, valamint az orosz energiahordozókról való leválást is. Természetesen erre a forrásra is érvényesek lennének a jogállamisági elvárások, így ezek érvényesítésére is kapna garanciát az Európai Unió.

Magyarország a jogállamisági eljárás keretében 2024-ben és 2025-ben is elveszett kb. 1-1 mrd EUR-t és az RRF-ből várhatóan legalább 1 mrd EUR keret fog bent maradni még a legoptimistább forgatókönyvek szerint is. Ez így együtt több mint 1 000 mrd Ft-os keretet jelentene, amely a korábban meghatározott kötöttségek nélkül, az új kormány által meghatározott prioritások mentén lehetne felhasználható. Természetesen ezeknek a prioritásoknak az EU céljaival is összhangban kell lenniük.

Mire lehetne úgy felhasználni egy ekkora forrást, hogy az szolgálja a gazdaság élénkítését, a hosszútávú nemzeti érdekeket és az EU számára is elfogadható legyen?

Legjobb megoldásnak erre a kisléptékű lakossági energiahatékonysági beruházásokat látjuk. Ezeknek számos előnye van a téma szempontjából:

• az esetek többségében engedélyeztetés nélkül megvalósíthatók,
• a lakossági felújításoknál nincs szükség közbeszerzésre, emiatt gyorsan megvalósulhatnak,
• a magyar építőipar képességei, kapacitása megfelelő a legtöbb tevékenységhez, így magas arányban csapódhatnak le a megrendelések a magyar cégeknél.
• a szükséges alapanyagok többségét Magyarország is képes előállítani.
• a lakosság fűtési. hűtési célú energiafelhasználása teszi ki a magyarországi energiaigény jelentős részét (több mint egyharmadát). Itt lehet a egységnyi támogatással a leghatékonyabban csökkenteni az energiafelhasználást.
• a lakossági fűtési, hűtési célú energiaigény csökkentése nagyban javítaná Magyarország energia szuverenitását, mivel jelentős mértékben külföldi földgázból nyerjük erre a célra az energiát. Ez egyben az orosz földgázról való leválást is segítené, ami szintén közös céja az Európai Uniónak.
• a rezsiszámla tényleges csökkentése több pénzt hagyna a lakosságnál is, ami javíthatja a fogyasztást is.
• az Európai Bizottság hamarosan egy átfogó energiatakarékossági csomagot terjeszt be, amely egyszerre kezelné az aktuális válságot és gyorsítaná az energiarendszer szerkezeti átalakítását. Erre a tervre tudna rácsatlakozni a magyar kormány a javaslatával.

Nagyléptékű lakossági energetikai célú programra már van is megvalósítási tapasztalat és intézményrendszer Magyarországon. Ezek bármelyike alkalmas lehet arra, hogy az új program mintájául szolgáljon és a bevált megoldásokkal, ügyintézési megoldásokkal lehetővé tegye a forrás gyors kihelyezését.

Ilyen az Otthonfelújítási Program, amely legutóbbi változatában 5 m Ft hitelt és 5 m Ft vissza nem térítendő támogatást biztosított olyan lakossági épület felújításokra, amelyekkel legalább 30% mértékű megtakarítás volt elérhető. A program népszerűségét jelzi, hogy a Budapestre szánt keret egy fél évvel a program vége előtt kimerült.

Ugyancsak jó megoldás a Hitelesített Energiamegtakarítás (HEM) rendszerének kiterjesztése. Ez úgy működhetne, hogy a forrással bíró állami szervezet belépne az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerbe (EKR) és lehetőséget biztosítana az auditor által hitelesített energiamegtakarás megvásárlására. Jelenleg a HEM-eket az energiakereskedők kötelesek megvásárolni. Ennek a keresletét lehetne megnövelni az átalakított EU-s forrásokból. Ez azért is jó megoldás, mert lehetőséget a cégeknek is, hogy forrást kapjanak az energiamegtakarítási projektek finanszírozására, és nem korlátozza az alkalmazható technológiák körét. Így például ebből a forrásból lehet hűtőházak, terményszárítók korszerűsítését is finanszírozni, de akár családi házak energiakorszerűsítésre is felhasználható.

Érdemes lenne a fenti megoldások mellett egy önkormányzati bérlakásprogramot is elindítani, amely a szociális szempontot is behozná az energetikai mellé. A megújuló energetikai és energiahatékonysági támogatási programok sajnos nem tudják elérni azokat a jellemzően egyedülálló nyugdíjasokat, akiknek nincsen elég megtakarításuk a mindig szükséges önerő finanszírozására. Ők jellemzően olyan ingatlanokban élnek, amelyek piaci értéke nagyon alacsony, így hitelek biztosítékaként sem használhatók. Sok ingatlantulajdonos egyben túl idős ahhoz, hogy belevágjon egy felújításba, ugyanakkor a magas energiaköltség nagyon megterheli a jellemzően amúgy is szűkös pénztárcáját.

Nekik lehetne segítség az, ha az önkormányzatok kapnának keretet az újrafazonírozott EU-s forrásokból arra, hogy az ingatlant megvásárolják, felújítsák, majd biztosítsák szociális bérlakásként az eredeti tulajdonosok részére. Ez javíthatná az érintettek jövedelmi helyzetét és életminőségét is, továbbá kezdete lehetne egy önkormányzati bérlakás állomány kialakulásának, amely segíthetne a több térségben már egyre erősebben érezhető lakhatási válság kezelésében is.

Ez a cél is jól illeszkedik az EU céljaihoz, amely a lakhatási válság kezelését már a jelenlegi 2021-2027-es időszak prioritásai közé is beemelte a félidős felülvizsgálat során.

Ezeket a fejlesztésekre mind alkalmazhatóak lenne az RRF-ben már kipróbált eredményalapú, vagy más alapoknál költségfüggetlennek hívott finanszírozás módszerek, jelentősen gyorsítva a forráslehívást.

Gyorsítósáv

Gazdaságösztönzés EU forrásból zölden - cikksorozatunk cikkeit itt találja:

• A magyar gazdaságnak stimulus kell
• Hogyan járulhatnak hozzá az EU-s források a gazdaság beindításához?
• Milyen mozgástér van az EU-s forrásokkal történő gazdaságélénkítésre 2026-ban? I. rész
• Milyen mozgástér van az EU-s forrásokkal történő gazdaságélénkítésre 2026-ban? II. rész
• Milyen mozgástér van az EU-s forrásokkal történő gazdaságélénkítésre? III. rész.
• Hogyan bővíthető a mozgástér a gazdaság EU-s forrásokból történő ösztönzésére? (ez a cikk)